Szponzoráltunk Asiama Evelyn élménybeszámolója

Egy igazi sportoló ilyen időkben sem rest.

Olvassátok el Evelyn beszámolóját legutóbbi sport-túrájáról:

 

Prédikátorszék! 

Ma reggeli futásomra már lélekben régóta készülök.

Aztán hétvégén jött a „most vagy soha” gondolat, és beállítottam hosszú idő után a korai ébresztőt.


Amikor várandós voltam, jártunk a környéken. Akkor megbeszéltük férjemmel, hogy majd túrázunk itt egyet, mert legendás híre van. Azóta pedig terepfutó-körökben ajánlja mindenki a Pilist.

Amióta önkéntes karanténba vonultunk, jellemzően nálunk is elcsúsznak a napok. Jóalvó kisfiamnak hála 9:30 körül kelünk, nyoma sincs a 6:00 vagy 7:00 órai edzéseknek, futásoknak. Máig.

Fantasztikus tehetséggel megint 01:40-kor feküdtem le, így a 6:00 (na jó, 6:10) órás kelés nem esett jól. De annyira izgatott voltam, mint anno az általános iskolai osztálykirándulások előtt.

Felpattantam, összekészülés, indulás Pilisszentlászlóra kocsival.

Annyit tudtam, hogy van egy szuper mobilapplikációm, amire töltöttem fel egy útvonalat.

Fogalmam nem volt a tényleges távról, szintkülönbségről. Sebaj, a Spartanok után ez meg se kottyan. Ja, és egyedül mentem. Nyomkövető appom is aktív volt (amit Férjem követ otthonról), és a riasztó-órám is viseltem, na meg a telefonom is működik, frissítést is csomagoltam. Csak nem lesz gond.

 

A terep izgalmas, sokszor inkább gyorsgyalogoltam – ismeretlen terep, nem kockáztatok.

Egész odaút során két erdésszel találkoztam, úgyhogy tudtam magamban mindenről gondolkodni.

Felérve Prédikátorszékre csak tátottam a számat. Hiába láttam már megannyi fotót a kilátásról, ezt élőben tényleg látni kell! 9:00 körül értem fel, elképesztően tűzött a nap. Itt elidőztem egy darabig, jó itt kiélni a tartsd-a-távolságot (#socialdistancing) dolgot a hegy tetején.

Aztán visszaindultam, gondoltam ez már gyorsabb lesz, hiszen javarészt lejtőn megyek.

Ez így is volt, csak egy szakaszon úgy elbambultam, hogy letértem a kijelölt útról. Így haladtam vagy jó 5-600 métert, ami lefelé terepen nem kevés. Ekkor kapcsoltam, hogy marhára nem ismerős ez a szakasz, ráadásul a GPS is máshova lő az útvonaltól, és sehol a piros +…

Oké, 20 másodperc pánik. Egyedül vagyok a Pilisben. Igazából férjem majd’ 30 km távolságból figyel csak. Jó, vissza az életbe, kezemben a telefon, megoldjuk. Így gyorsan visszafutottam az utolsó látott turistajelzéshez. Hallelujah. Hogy pont itt lőttem egy szelfit – és látjátok, mekkora jelentősége volt ennek!

Ezután szerencsére már könnyedén visszataláltam, és tudtam élvezni az utat. Az erdőből kiérve pont hívtak is férjemék. Kocsihoz érve már a tavaszi melegben nyújthattam, és beülve az autóba megkönnyebbülten jelenthettem ki: MEGCSINÁLTAM!

A frissítésem sem bízom soha a véletlenre: 1 literes töltött víztasak volt nálam, plusz energiazselé, gyümölcspüré és müzliszelet. Bármi történhet odafent, elfér. A reggeli aszalt gyümölcsös müzlim után Basica Instant elektrolit-oldatot ittam, frissesség kipipálva!

Az izotóniás italomat sikerült a kocsiban hagyni futáskor, így jól jöttek a „lónyálak”. Visszaérve Basica Sport hipotóniás italt ittam, majd otthon újra a Basica Instant-tal üdítettem fel magam.

Fantasztikus reggel volt. Sok ilyet még! 

 

Forrás:
https://www.facebook.com/asiamaevelyn/