Mérési módszerek

mérési módszerek

A pH értékek határai és mérhetősége

A sav-bázis egyensúly nem mérhető teljes bizonyosággal a vizelet pH-értékével. Ez egyrészt annak a ténynek köszönhető, hogy a vizelet pH-ja étrendtől függően 5-ös és 8-as természetes értékek között ingadozik. Másrészt, a savak csak körülbelül 1%-a van önmagában jelen, amit a pH tesztcsík is kimutat. A savak legnagyobb része a vizeletben ammóniumvegyületként van jelen, amit a pH tesztcsík nem érzékel.

A pH-érték mérése csak akkor eredményes, ha a vizelet pH-értékét folyamatosan és naponta többször lehetőleg minél rövidebb időközönként mérjük. Ezenkívül mindig ugyanazokat az ételeket kell fogyasztani és a vesének is egészségesnek kell lennie. Ilyen körülmények között a pH-értékek mérésével kaphatunk egy becsült értéket a sav-bázis háztartásunk állapotáról.

A pH-érték helyett a nettó savkiválasztás meghatározása

Az úgynevezett nettó savkiválasztás meghatározása már egy napon belül eredményt mutat szervezetünk sav-bázis helyzetéről. A 24 óra alatt összegyűjtött vizelet vizsgálata releváns eredményeket mutat, amellyel meg lehet határozni egy napnak a nettó savkiválasztását.

Friedrich Sander módszere (vizelet pH-értéke)

A múlt század harmincas éveiben kifejlesztett módszert még ma is használják. A vizelet pH-ján kívül a vizelet pufferkapacitását öt, a nap folyamán egyenletesen elosztott méréssel határozzák meg. Ehhez a pH-mérési módszerhez szakértői elemzés szükséges.

Jörgensen és Stirum módszere (nem szükséges a vizelet pH-értéke)

Ez a módszer meghatározza a vér pufferkapacitását. Ezáltal a vörösvértestek pufferkapacitásáról kapunk információt, és ezáltal a sejtek lehetséges túlsavasodásáról. Ezt a speciális vérvizsgálatot speciális laboratórium végzik.